Minek köszönhető, hogy elindulhatott ezen a 101 településen ez a projekt?

2017 volt az év, amikor az Európai Unió Kohéziós Alapjának a magyarországi Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programjára dedikáltan lehetett pályázatokat előkészíteni. Ez egybeesett azzal, amikor új hulladékgazdálkodási törvény született, amelynek megfelelően újrarajzolták Magyarország hulladékgazdálkodási körzeteit. Létrejött a Pest megye déli részét és Bács-Kiskun megye északi részét összefogó Duna-Tisza közi hulladékgazdálkodási régió. Erre a régióra dolgoztunk ki egy projekt-javaslatot, amely elsősorban a szelektív hulladék kezelésére koncentrált. Szintén 2017-ben létrejött a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás, amely jelenleg 101 településre kiterjedően biztosítja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást. A Társulás további célja a nyertes KEHOP pályázat fejlesztéseinek megvalósítása volt. Hosszú, mindenre kiterjedő szakmai előkészítő munka előzte meg a pályázat beadását, hogy a nagyjából 600 ezer lakos számára a lehető leghatékonyabb hulladékkezelési tervvel álljunk elő. A kivitelezés irányítására és a komplett megvalósításra pedig a társulási forma kecskeméti központtal tökéletesen megfelelőnek bizonyult.

Mire terjedt ki a projekt? Milyen gyakorlati haszna keletkezett?

Az egyes projektrészek - például a különböző gépek beszerzésére, hulladékgyűjtő edények vásárlása -  mind-mind a szelektív gyűjtést támogatta meg eszközoldalról.  200 000 db száraz hulladék gyűjtésére alkalmas -  a lakosság körében sárga kukaként ismert -  gyűjtőedényt vásároltunk és osztottunk szét a KEHOP támogatási időszakban  több mint 2 milliárd forint értékben. Új hulladékgyűjtő autók beszerzésére is sor került. Összesen 27 autót tudtunk ilyen módon szolgálatba állítani. A leglényegesebb elem viszont a  KEHOP PLUSZ időszakban az építési tevékenység volt. Egy mechanikai - biológiai hulladékválogató telep épült Kecskeméten új beruházásként. Létrejött egy szelektív hulladékválogató gépsor, ami a már meglévő, jelenleg is működő szelektív hulladékválogatónak a továbbfejlesztését, automatizálását jelentette. Ezek a beruházási elemek mintegy nettó 9 milliárd forint körüli összegből valósultak meg.

Hol valósult még meg építési beruházás?

Építési beruházás jött még létre Cegléden és Monoron, hiszen a hulladékgazdálkodás logisztikája azért nem engedi azt meg, hogy minden hulladékot a központba, Kecskemétre hozzanak. Nyilván ez több szempontból sem kívánatos. Cegléden komposztáló tér épült csapadék és csurgarékvízgyűjtő rendszerrel. Monoron a Pest környéki településeket kiszolgáló, szintén komposztálótér, illetve átrakó állomás épült, ahol az oda érkező hulladékot fogják majd bálákba rendezve a további hasznosítás érdekében kezelni. Ez a 2 beruházás összesen mintegy 2 milliárd forint értékre tehető nettó összegben a két településen. Az értékét tekintve a legnagyobb beruházási elem az a Kecskeméten megvalósult, újonnan felépített mechanikai-biológiai hulladékválogató csarnok felépítése volt.

Kiemelt jelentőséggel kezelték a csurgalékvíz elvezetésének kezelését a fejlesztések során. Miért fontos ez?

A csurgaléklé - más néven szivárgólé - olyan folyadék, amely a hulladéklerakókban, komposzttelepeken vagy más szervesanyag-tartalmú hulladékot tároló helyeken keletkezik. Akkor alakul ki, amikor az esővíz, a hóolvadék vagy más nedvesség átszivárog a hulladékrétegeken, miközben felold különféle szerves és szervetlen anyagokat, nehézfémeket, sókat, vegyszereket, esetenként kórokozókat is. Ez a folyadék erősen szennyezett lehet, ezért környezetvédelmi szempontból komoly problémát jelenthet, ha kezeletlenül jut ki a természetbe. Az újonnan kialakított csurgarékvízgyűjtő rendszerek biztosíták ennek a megfelelő kezelését.

A fejlesztés a hatékonyabb hulladékgazdálkodás érdekében Pest és Bács-Kiskun vármegyékben valósult meg a KEHOP_PLUSZ-2.3.10-24-2024-00013 azonosítószámú, "Komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése a Duna-Tisza közi régióban, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre" című projekt keretében. A 2017. 11. 23-án KEHOP-3.2.1-15-2017-00027 azonosítószámon indult projekt 101 Duna-Tisza közi település hulladékgazdálkodását modernizálta összesen 13,583 milliárd forint uniós forrásból, amelyből a KEHOP_PLUSZ szakasz uniós támogatási összege 5,190 milliárd forint. Az uniós támogatás mellett közel 2 milliárd forint központi költségvetési támogatást használtak fel a megvalósítás során. Európai uniós finanszírozási arány: 87,719039%.