Ceglédinfo
Covid teszt 24 órán belül

Hír, program

Dísztestületi ülés

2021.09.27. 10:15 Rovat: Közélet | Forrás: www.cegled.hu
Dísztestületi ülés
Hagyományosan a dísztestületi üléssel folytatódott a programsorozat tegnap délután a Városháza dísztermében, ahol átadták a Gubody-díjat és a Díszpolgári címet is.
 
(Fotó: Kisfaludi István)
 

 

« A képtár megtekintéséhez kattintson a kisképre!

 
Az ünnepi ülés előtt a Képviselő-testület tagjai csendes főhajtással emlékeztek meg városunk díszpolgárairól a Városházán található díszpolgári emléktáblánál. A 2021-es évi Gubody Ferenc-díjat Banai Benőnek adták át. Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2021-ben posztumusz díszpolgári címet adományozott az 56-os forradalom ceglédi eseményeiben oroszlánrészt vállalt Csendes Istvánnak, valamint Kiszel Mihály címzetes prépost, esperesnek, egykori ceglédi plébánosnak. Az ülésen adták át a címzetes főorvosi elismeréseket is.
 
Dr. Csáky András polgármester köszöntője:
 

Tisztelt Dísztestületi Ülés! Tisztelt Képviselők! Hölgyeim és Uraim!

 

Történelmünk jeles évfordulójáról, 1848. szeptember 24-éről emlékezünk meg ezekben az órákban és ennek a napnak a hangulatát idézzük majd fel a hétvégén Cegléden. Illendő, hogy ebben az ünnepi beszédben is Kossuth Lajos neve hangozzék el először, hiszen ő volt annak régi ceglédi napnak a hőse, és ő lett az akkor született nemzeti egység egyik megtestesítője. Személy szerint neki is köszönhető, hogy 1848-ban, ha rövid időre is, de megvalósult a független demokratikus jogállam Magyarországon.

 

A 48-as nemzedék Kossuthhoz hasonlóan kiemelkedő egyéniségei (Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor és a többiek) jelképekben és jelszavakban fogalmazták meg saját koruk legfőbb mondanivalóját. A piros-fehér-zöld, a Nemzeti dal, a 12 pont, a Kossuth-nóta, a Batthyány-kormány minden magyar számára ismerős fogalom. A haza és haladás, a nép szava Isten szava, a mit kíván a magyar nemzet kezdetű jelszavakat is jól ismerik még ebben az országban.

 

Tisztelt Ünnepi Gyülekezet!

 

Minden esztendőben ezen jeles napokon adjuk át a város díszpolgári kitüntetését, illetve az idei esztendőben a járvány miatt a Gubody- díjat is.

 

Készülve erre a beszédre a példakép főnév jutott eszembe, mely az értelmező szótár szerint idézem: "tökéletes példakép, hogy valaminek milyennek kellene lenni, ideál, eszménykép". Azért tartom fontosnak ezt megemlíteni, hogy jelezzem, azt a testületet is minősíti döntése, amely testület kiválasztja a kitüntetésre általa érdemesnek tartott személyeket. A kiválasztottak ugyanis példaképként kell, hogy megjelenjenek közösségük és a felnövekvő generációk előtt. Az idei esztendőben nyugodt lehet a lelkiismeretünk.

 

Hölgyeim és Uraim!

 

A Gubody díj és a díszpolgári oklevelek mostani átadásakor is egy 48-as fogalmat ajánlok a hallgatóság figyelmébe. Az érdekegyesítés szóról van szó ama régi jelszavak közül. "Csak azon érdek erős, melyben sokan osztoznak és amelynek megtartása sok embernek a szívügye" — fogalmazta meg sokszor és sokféleképpen Kossuth a reformkor egyik legfontosabb alapelvét.

 

Gubody díjasunk, Banai Benő úr - hála a Teremtőnek - testben és lélekben is velünk van. Bemutatni nagyon nem kell, hisz élete nyitott könyv, előttünk zajlott, zajlik. Számomra külön öröm, hogy én adhatom át e kitüntetést, hisz 30 esztendővel ezelőtt mindketten tagjai voltunk annak az önkormányzati testületnek mely a rendszerváltoztatás nehézségeit magára vállalta. Banai Benő a későbbiek során is nagyon sok gazdának segített eligazodni az átalakuló mezőgazdaság útvesztőiben, valamint a közigazgatás rejtelmeiben.

 

Tisztelt Jelenlévők!

 

Cegléd legújabb díszpolgárai már csupán lélekben lehetnek velünk, de hiszem, hogy velünk vannak. Csendes István és Kiszel Mihály sorsában nem könnyű közös pillanatot találni: egymástól nagyon sokban különböző családba születtek, a másikéval alig összehasonlítható hivatást választottak.

 

Ám különös módon mindkét ember életében mégis felfedezhető egy közös pont. Más korban, különböző eszközökkel, váltakozó sikerrel, de egymástól függetlenül mindketten az embereket összekötő, összetartó közös érdekek megtalálására törekedtek.

 

Csendes István aktív részese volt az '56-os forradalom változást ígérő és reményteli óráinak, személyesen is részt vett a közös elvek megvalósításában. Akkor volt fiatal, tehát semmitől és senkitől sem félt, mert elég erőt nyert a meggyőződéséből. Pillanatok alatt vált gimnazistából forradalmárrá, hogy a hozzá hasonló gondolkodású emberekkel közösen változtassák meg az igazságtalan világot.

 

Kiszel Mihály életét és hivatását a keresztényi hit töltötte be. De nem csak a templomba járó hívők ismerték őt, hiszen részese volt a helyi városi közösség közös eseményeinek is. Szegletkővé lett — írta róla egyik méltatója, utalva az evangélium egyik részletére. Húsz éven át összetartotta a katolikus hívők közösségét Cegléden; bizony, nem mindennapi feladat ez a 21. században!

 

Az idei esztendőben díszpolgári címmel kitüntettetett honfitársaink nevei is felkerülnek majd a városháza márványtáblájára. Bízzunk benne, hogy a közös emlékezetben sokáig megmaradnak tetteik és érdemeik.

 

Tisztelt Dísztestületi Ülés!

 

Az 1848. szeptember 24-ei ceglédi események és az évfordulóhoz kötődő ünnepi rendezvények már régóta fontos fejezetét jelentik a Kossuth-kultusz ceglédi hagyományának és közös emlékezetünknek, a történelemnek. "A múltakból tanúságot merítsünk, mert ez a történelem feladata..." — tanácsolta Kossuth Lajos, aki jól ismerte az emberek gondolkodását. Fogadjuk meg tanácsát.

 

Köszönöm, hogy meghallgattak.

 

MÉLTATÁSOK

 

Banai Benő

 

Banai Benő Cegléden született 1941-ben, nyolcvan évvel ezelőtt.

 

A Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd Budapesten diplomázott a Kertészeti Főiskolán. Közgazdaságtudományi szakmérnöki oklevelét Gödöllőn szerezte meg.

 

Csemőben kezdett dolgozni a Szabad Föld TSZ-ben, mint üzemegység-vezető. Cegléden a Vörös Csillag TSZ főkertésze volt 1972-ig. Ezt követően ismét Csemőben, a "November 7." Szövetkezet szakmai vezetője lett. 1980-tól tíz éven át a Dánszentmiklósi Gyümölcstermelési Rendszer irányítójaként dolgozott.

 

A rendszerváltás után a kárpótlások lebonyolítását, a föld árverezések és a földkiadó bizottságok munkáját szervezte. Rendezte az önkormányzat földtulajdonait. Megszervezte a Gazdakör működését, amelynek két cikluson át a vezetője is volt.

 

Cegléd város közigazgatásához kapcsolódó tevékenysége hosszú évtizedekre nyúlik vissza. Tagja volt az első szabad önkormányzati választások után, 1990. október 26-án megalakult képviselő-testületnek, valamint az első Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságnak. Két cikluson át önkormányzati képviselő, majd 22 éve bizottságokban dolgozik - jelenleg a Gazdasági Bizottság külső tagjaként.

 

1990-2000 között a Ceglédi Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési és Mezőgazdasági osztályának vezető tisztviselőjeként irányította a szervezeti egység feladatkörébe tartozó tevékenységeket. Nyugdíjba vonulásáig, 2005-ig Cegléd város falugazdásza volt.

 

A Hivatalban végzett munkájával segítette a Kossuth és Szabadság tér felújítását, a templomok megvilágításának ügyét valamint a piac építését.

 

Alapító tagja volt az 1997-ben alakult Cegléd és Vidéke Unghváry László Borrendnek. A Borrend elnökévé Banai Benőt választotta a nemes testület, amelynek céljai között legfontosabbnak tartja a szőlő-és borkultúra hagyományainak ápolását. Képviseli Cegléd és környéke már történelmileg is elismert szőlő-és bortermelését.

 

Kuratóriumi tagja volt több városi alapítványnak, mint a Ceglédi Városi Televíziónak, a Rendőrségnek, és a Mezőgazdasági Szakközépiskolának.

 

Huszonnégy éven át a Nagytemplomi Református Egyházközség presbitere.

 

1994-ben jelent meg a "Vendégváró Cegléd - Utak és kultúrák találkozásánál" című helytörténeti kiadvány, melyben Ceglédet, a lehetőségek és vállalkozások városaként mutatta be társszerzőként.

 

Öven éve házas, felesége nyugdíjas mérnöktanár, idősebbik fiuk orvos, az ifjabbik közgazdász, jogász.

Városunkhoz, mezőgazdaságához, a tájhoz fűződő határtalan szeretete hatotta át egész életét és munkásságát.

 

Banai Benő eredményes és sikeres életútja méltán vívta ki a város képviselő-testületének elismerését, közösségünk tiszteletét. Mindezek alapján méltóvá vált a város 2021-es évi Gubody Ferenc Díjára.

 

Gratulálunk a kitüntetettnek, munkájához sok erőt és egészséget kívánunk Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete és a város lakói nevében.

 

Csendes István (1938-2009)

 

1938. október 9-én született Cegléden, tősgyökeres ceglédi család legkisebb gyermekeként. Édesapját 1944-ben egy német katona fegyvertisztítás közben véletlenül lelőtte, így édesanyja egyedül nevelte őt és testvéreit.

 

A világháború után a család az ország több pontján megfordult, csak 1950-ben tértek vissza Ceglédre. Tanulmányait a Mészáros iskolában, majd 1953-tól a Kossuth Gimnáziumban folytatta.

 

Az 1956-os események kirobbanásakor a gimnázium tanulójaként részt vett a helyi történésekben. A gimnázium negyedik osztályába járt, amikor megszervezte és vezette a diákok tüntetését október 26-án. Vezette azt a diákfelvonulást is, amely a megmozdulások kezdetét jelentette Cegléden. Beszédet mondott a Kossuth szobornál. Tagja lett a városi Forradalmi Bizottmánynak és belépett a Nemzetőrségbe.

 

Csendes István a Forradalmi Bizottság tagjaként belátva fiatal és tapasztalatlan voltát, nem volt hangadó, nem törekedett vezető szerepre. Olyan feladatokat vállalt, amikre képesnek érezte magát.

 

A forradalom leverése után 1957. február 20-án letartóztatták és Kistarcsára internálták. A forradalom vezetői ellen indított per másodrendű vádlottjaként a"népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló bűntette" miatt egy évi börtönbüntetésre ítélték, melyet három év próbaidőre felfüggesztettek. A gimnáziumból kizárták.

 

1958-ban a KÖZGÉP-nél kezdett dolgozni, meosként. Kifogástalan munkájával elérte, hogy büntetett előélete ellenére 1959-ben leérettségizhetett, majd a Gépipari technikusi képesítés is megszerezte.

 

Kecskeméten üzemmérnöki diplomát szerzett. A ’80-as évek végén MEO (minőségellenőrzési osztály) vezetője lett, innen is ment nyugdíjba.

 

A rendszerváltás után nem akart ötvenhatos szerepléséből tőkét kovácsolni: szerényen visszahúzódott a közszerepléstől. Csak a forradalom ötvenéves évfordulóján mondott kitűnő beszédet a gimnáziumban rendezett megemlékezésen. Ekkor adott először interjút is.

 

1991-ben a köztársasági elnöktől ’56-os emlékérmet vehetett át.

 

2006-ban aktívan részt vett a gimnázium ’56-os emléknapjának megszervezésében.

 

Csendes István elévülhetetlen érdemeket szerzett az 56-os forradalom ceglédi eseményeiben, amellyel része lett Cegléd történelmének. A "hős diák tette" nyomot hagyott a tanárok, a diákság és a város életében, amely okán a mai napig szeretettel gondol rá és beszél róla mindenki.

 

Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2021-ben posztumusz díszpolgári címet adományoz részére.

 

Kiszel Mihály - Mihály Atya

 

1945. március 9-én vallásos családban született Kistarcsán. Középfokú tanulmányait Pannonhalmán végezte - saját szavaival élve -, családias légkörben. A pannonhalmi tanulás és a teológia évei együtt határozták meg további útját, amely Vácra vezette: 1968. április 21-én, Kovács Vince püspök pappá szentelte őt.

 

Első, 1975-ben kezdődő ceglédi szolgálata óta mély nyomot hagyott városunk és a környék hívő keresztény emberei mellett mindenkiben, aki értékelni tudta és tudja a magatartás nemességét, az éjjel-nappali készenlétet mások megsegítésére.

 

A Váci Egyházmegye így búcsúztatta a halálakor: Paptestvérünk a régi klasszikus értelemben vett papjaink közé tartozott. Gondosan végezte a lelkipásztori szolgálatot. Foglalkozott a fiatalokkal is. Gyerekeknek szép misztériumjátékokat rendezett. Nagy gonddal kezelte az egyházközségek anyagi javait. Szolgálati helyein a templomok gondozása is szívügye volt. Kitűnt az irodai szolgálat végzésében is. Mint nyugdíjas pap kisegítette paptársait. Hűséges papi életéért Krisztus, az Örök Főpap adjon jutalmat az Atyai ház örömében!

 

Mihály atya, egyháza érdekeit is szem előtt tartva, ceglédi szolgálatát olykor kénytelen volt másutt folytatni. Büszkeségünk, hogy mindenütt a legnagyobb megbecsülésnek örvendett. Amikor itt a környéken szolgált, az is hasznunkra vált, mert javította a kapcsolatainkat. Soha nem felejtette el, hogy visszavárjuk.

 

Már középiskolás korában az akkori politika célkeresztjébe került. Pannonhalmán, néhány paptanárának vezetésével, 1961-ben osztálytársaival együtt megemlékezett 1956-ról. Posztumusz díszpolgári címének adományozásakor azért fontos ez a momentum, mert a történettel nem ő dicsekedett, amikor már lehetett volna, hanem volt osztálytársaitól tudhatjuk.

 

Isten és a nemzet együtt élt benne. Az erdélyieken akkor segített, amikor valóban rászorultak voltak. Élete utolsó nagy tetteként, - már érezve a közelgő földi véget, - itteni híveit vitte el a Szentföldre. Teljességre törekedett. Azt szerette volna, ha több fiatal van körülöttünk, ha a családok gyermekekben építik a jövőjüket, s közben felismerik Isten tanításának ragasztó, felnövesztő erejét.

 

Kiszel Mihály címzetes prépost, esperesnek példamutató egyházi és világi szolgálataiért, egyházközösségeinek gyarapításáért, a fiatalokat is megérintő lelki tevékenységéért, békességteremtő közösségi munkájáért, plébániái építészeti karbantartásáért, a városszépítésben végzett folyamatos munkájáért, a szegények, az elesettek, a gondozásra szoruló idős emberek felkarolásáért Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete posztumusz díszpolgári címet adományoz.

Értékelés: 0/0

Eseménynaptár

Ke Sz Cs Sz Va
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Cegléd időjárása

meteoblue

Térségi Adattár

Régi honlapunk