Dr. Csáky András polgármester köszöntője:

2021. augusztus 19.

Szent István annak idején Európát választotta!

Néhány perc, ami több mint 1030 esztendeje eldöntötte a magyarság sorsát.

Az első percben a pogány Vajk letérdel Adalbert püspök lábai elé, a következő percben a püspök megkereszteli. Pogányként térdelt le, s az István nevet felvéve, keresztényként egyenesedett fel.

Tisztelt Honfitársaim! Hölgyeim és Uraim!

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy hosszú hónapok után, megkötöttségek nélkül köszönthetem Önöket nemzeti ünnepünk előestéjén. Ez az időszak alkalmas arra, hogy megkiséreljünk válaszolni arra a kérdésre, minek köszönhetjük fennmaradásunkat? A magyarság itt, Kelet-Közép Európa stratégiai pontján - mondhatni a legveszélyesebb stratégiai pontján - nemcsak fenn tudott maradni, hanem szolgálatot tudott tenni az egész európai civilizációnak, Európának és a világnak.

A mi Szent Koronánk, az uralkodói jelvények nemcsak szimbólumok. Ezek egy nemzet megtartó erejének fontos dokumentumai. Szent István olyan önálló magyar államiságot teremtett, amelyik nem vált vazallussá, hűbéressé egyetlen birodalomnak sem. Intelmei nemcsak a bölcs uralkodásnak a programját jelentik, hanem a magyar kormányzásnak az alapvető műve, amelyik nem rosszabb, nem kevesebb mint Bizánctól napnyugtáig bármelyik ország uralkodási, kormányzási programja. Szent István hatalmas elszántsággal, ugyanakkor végtelen alázattal szolgálta nemzetét. Puritán jelleme, megrendíthetetlen hite vezette munkájában. Személyében megvalósította az igazságos, a kegyes és béketeremtő király, a rex justus pius et pacificus mintaképét. Tetteinek ereje abban rejlett, hogy nélkülözött mindenfajta öncélúságot, sőt ellenkezőleg: biztonságot, hitet, jövőképet adott az országnak. Elévülhetetlen érdeme, hogy a magyarság elkerülte a Kárpát-medencébe letelepedett népek sorsát, akik eltűntek a történelem színpadáról.

Szent István annak idején Európát választotta. Az értékek Európáját. Kiállt az egyetemes keresztény értékrend mellett, s elfogadtatta ezt a népével. Az István által teremtett nagy mű, a keresztény magyar állam a középkori Európa legegységesebb, legjobban szervezett, katonailag is jelentős hatalma volt.

Mit üzen a szent király több mint ezer év távlatából? Megváltoztak a körülmények, megváltozott körülöttünk a világ. De a lényeg nem veszett el. A kereszténység ma is sok ember számára jelszó, pártok zászlajára is rákerül. Az elvek és a gyakorlat között azonban óriási a szakadék. Inkább ne használjunk ilyen jelzőket, ha nem vagyunk képesek szolgálni azt.

Tisztelt Ünneplő Közösség!

Mi jól tudjuk, a magyarság az államalapítás óta eltelt időben a mostaninál sokkal súlyosabb kríziseket élt át, de mindegyikből győztesen került ki, hisz olyan hagyományokkal, nyelvvel, kultúrával és életszemlélettel rendelkezett, amelyre a jövőt lehetett építeni. Szent István ezeréves tanításait érdemes követni. Példát adnak a felelősségre, az igazságra, az önmérsékletre, és egymás értékeinek megbecsülésére is.

A szent király feladata nem az volt, hogy új közösséget hozzon létre - hiszen ezt elődei már megtették. Új hazát is nagyapái szereztek. Neki otthont kellett teremtenie ebből az országból Európa közepén. Az ő műve: Magyarország. Ma az a feladatunk, hogy köszönetet mondjunk ezért, és hogy jelezzük: számunkra Szent István nemcsak a múlt, hanem a jövő is.

Antall József mondta az egyik augusztus 20-i ünnepségen: "Szent István öröksége számunkra azt jelenti, hogy magyarság, kereszténység, európaiság elválaszthatatlanok egymástól, és ebben gyökerezik egész szellemiségünk, európaiságunk. Minden magyar embernek augusztus 20-a azt jelenti, hogy múltunkat megőrizve, jelenünkben minden megteszünk a hazáért." Eddig az idézet.

Mi, magyarok az a nemzet vagyunk, mely mindig képes volt új várat építeni a romokra, amely képes volt kiállni a Szent István-i örökség mellett.

Köszönöm, hogy együtt vagyunk, és hogy meghallgattak.