A dátum minden honfitársunkat - bárhol él a világon - büszkeséggel tölti el. 1848 forradalma, majd az azt követő szabadságharc a magyarság egyik legnagyobb élménye. Minden magyar büszke lehet arra, hogy 1848-ban egy zsarnoki uralom ellenében, Dávidként mert Góliáttal szembe vállalkozni arra, hogy megkísérelje levetni magáról a zsarnokságot. ’48 olyan szellemi, erkölcsi tőkéje ennek a nemzetnek, amely már bevonult a magyar történelmi mitológiába, ahonnan nehéz időkben is erőt lehet meríteni. A pandémia közepette szükségünk lehet erre.
Tisztelt ceglédi polgártársaim!
Mindannyian tudjuk, vagy legalább érezzük, hogy 2021-ben csak naptárilag létezik március tizenötödike, hiszen valóban ott van a naptárban. De nemzeti ünnep nincsen. Nemzeti ünnep akkor van, amikor a nemzet ünnepel. És erre most nincsen mód. Ilyen körülmények között nem akarok történelemórát tartani. Nem idézem sem Petőfit, sem Jókait, sem a többieket. Bízom benne, hogy az üzeneteiket az is ismeri, aki nem lapozza a könyveiket minden áldott nap. Valamennyien tudjuk, hogy magyarnak lenni nélkülük aligha lehetne. Szabadságról, emberségről, az emberek közötti egyenlőségről őrzött fogalmaink is ott szüledeztek az 1848-as, 1849-es forradalom és szabadságharc tüzeiben. Van tűz, ami nem alszik el.
Őrzők, vigyázzatok a tűzre! - mondta Ady Endre. Ezt az egyetlen mondatot hadd idézzem mégis. Ez a mondat ugyanis nem egyetlen magyar történelmi eseményre utal, hanem majdnem az utóbbi két évszázadunk egészére.
Tisztelt polgártársaim!
Nemigen mondhatok mást, mint hogy ezen a megszentelt ünnepen, amelyet akár meg tudunk tartani, akár nem, Petőfiék sugárzásában olyannyira bízzunk önmagunkban, hogy az egy év múlva is igaz legyen, amikor már a szabad levegőn együtt lehetünk a nemzeti gondolatok jegyében.
Köszönöm a figyelmüket.
Dr. Csáky András
polgármester
