Ceglédinfo

Hír, program

Köszönet és hála (Gondolatok az Idősek világnapja alkalmából)

2020.10.02. 18:15 Rovat: Közélet | Forrás: www.cegled.hu
(A kép illusztráció!/Forrás: Shutterstock)
Tisztelt Ceglédi Honfitársaim! Idősek és fiatalok egyaránt. Már magam is egyre inkább a korosodó nemzedékhez tartozom, de amikor az ENSZ közgyűlése 1991-ben október elsejét az Idősek Világnapjává nemesítette, még ifjabbként örültem ennek.
Megvallom őszintén minden ilyen un. világnap furcsa érzést ébreszt bennem. Mintha csak ezen az egy napon lennének fontosak a gyermekek, a nők, vagy jelen esetben az idősek. Pedig a tízparancsolatban olvasható, hogy "Atyádat és Anyádat tiszteld", hisz kapcsolataink közül első az, mely szüleinkhez fűz, hiszen életünket, életünk későbbi folyását nagyrészt nekik köszönhetjük. A szülői felelősség és a gyermeki tisztelet egymástól elválaszthatatlanok. A Sínai-hegyen Istentől kapott parancs nem csupán a valláserkölcsi élet egyik örök érvényű alaptörvénye, hanem mindannyiunk számára kötelező érvényű kötelezettség. Hitem szerint pápista vagyok, de teljes mértékben elfogadom Luther Márton gondolatait, mely szerint "Az atyai és anyai hivatást Isten külön kitünteti azzal, hogy nem egyszerűen azt parancsolja, hogy szeressük szüleinket hanem, hogy tiszteljük Őket…Több a tisztelet: nemcsak a szeretetet foglalja magában, hanem tisztességtudást, alázatot és hódolatot is, mintha valami királyi fenség rejtőznék bennük." Eddig az idézet. Azt tenném még hozzá, hogy a szülők és nagyszülők a szeretetnek és a tiszteletnek olyan mértékére jogosultak, mint senki más. Hisz az Isteni parancsolat nemcsak azt rendeli el, hogy a gyermekek tisztelettel és engedelmességgel adózzanak szüleiknek, hanem kötelezi őket arra is, hogy szüleiket szeressék, gondjaikat könnyítsék, tekintélyüket óvják, öregkorukban támogassák és vigasztalják őket.
 
Ugyanis mi olyan világban nevelkedtünk, amelyben természetes volt az idősek tisztelete. Mi még tudtuk, hogy mindenkit anya szült, családhoz tartoztunk, értettük a nagypapáink meséléseit. Nem mondom, hogy ez a kapcsolat mára minden családban teljességgel megszűnt, de igencsak szakadozni látszik. Mindenki a saját életéért fut, mert erre vagyunk kényszerülve. Talán lehetne másképpen is.
 
Hölgyeim és Uraim!
 
Nagyon nehéz időket élünk. A hónapok óta tartó járvány különösen a korosabbakat veszélyezteti. Minden politikának, az önkormányzatinak is az az egyik fő feladata, már amennyiben kezében maradnak ehhez a jogszabályi és az anyagi feltételek: lehetőségük szerint biztonságos helyzetet teremteni idősebb honfitársainknak. Önkormányzatunk - amennyiben szükséges civilek segítségére is számítva - mindent megtesz annak érdekében, hogy aki rászorul, akit családja nem tud ellátni, ne érezze magát elhagyottnak, kiszolgáltatottnak.
 
Mondom ezt őszinte hálával az időseknek az Idősek Világnapján, mert tudom, hogy ezt nemcsak én, hanem ők is tudják. Épp az elmúlás természetességével és a későbbi megbecsülés reményével.
 
"Unokáink leborulnak" - mondta Petőfi a Nemzeti dalban. Ám az unokáknak ehhez el kell mondanunk azt is, hogy a mi elődeink miképpen ítélték meg az emberi nagyság és az életkor viszonyát. Petőfi valóságos csoda abban az értelemben is, hogy huszonhat évével a nemzeti gondolkodás egyik legfontosabb alapéletművét hagyta ránk. Sehol a világon nem vették volna be a bölcsek tanácsába. De az ugyancsak rövid életű Vörösmarty Mihályt a maga ötvenöt évével minden magyar gondolkodó az akkor élő költők atyjának tekintette, akik aztán hozzá képest elöregedő legendák lettek. Arany János szinte aggastyánként él az emlékezetben, amit nyilván a maga által Őszikéknek nevezett versei is sugalltak. És hány évet élt? Mindössze hatvanötöt. Jókai Mór túlélte a tizenkilencedik századot, mert 79 éves korában halt meg - matuzsálemként.
 
Igazán nagy időhöz csak a politikus Kossuth jutott. Láthatjuk a képeken, hogy amikor a ceglédi küldöttség országgyűlési képviselőnek kérte fel a turini remetét, valóban aggastyánnak látszott. Meg fognak lepődni, ki élte őt túl! Görgei Artúr a maga 98 évével.
 
Épp egy magyar tudóstól, Selye Jánostól tudjuk, hogy a sorsunk már régóta a stressz, a feszültség ártalmaival ver bennünket. Jócskán verte az eddig említetteket is. És mégis voltak és vannak túlélő kivételek. A Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert, aki arról híres, hogy a díjat itthoni tudományos munkásságával érdemelte ki, 95 évet kapott a Teremtőtől. Az Amerikában kutató Teller Ede kilencvenötöt. A trianoni tragédia után Erdély magyarságát életre rázó Kós Károly kilencvenhármat.
 
Hogy aztán kinek ki legyen a szent öregje, azt valószínűleg nem az életévek száma, hanem az életük minősége határozza meg. Épp ezért fontos az egyszerű öregek tisztelete. Anyáinké, apáinké, és minden felmenőnké. Mert a létezésünket nekik köszönhetjük. Ezen gondolatokkal kívánok még számos élhető, boldog idősek napját Önöknek.
 
Köszönöm a figyelmüket.
 
Dr. Csáky András polgármester
Értékelés: 0/0

Eseménynaptár

Ke Sz Cs Sz Va
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31  
Hirdetésszervezés

Cegléd időjárása

meteoblue

Térségi Adattár

Régi honlapunk