Költségvetési tárgyaláson vagyunk túl. Az idei az előző évekhez képest talán még nehezebben született meg, még több vita övezte. Pénzügyek terén két szerencsétlen véglet van: ha van pénz, de nincsenek víziók, vagy ha vannak elképzelések, de nincs miből megvalósítani. Cegléd hogy áll anyagilag?

Dr. Csáky András: Szerintem Cegléd nagyon jól áll. Bevallom, egy nehezen megszületett költségvetésről van szó, ennek vannak objektív és szubjektív okai. Egyrészt, tavaly októberben választások voltak. Normális időszakokban olyankor már javában folyik a készülődés a költségvetésre - így eleve később kezdődött a felkészülés. Másrész, amikor én átvettem a hivatalom, már hónapok óta betegállományban volt a pénzügyi osztályvezető. Ő, miután megszűnt év elején a táppénze, fel is mondott. Még az én hivatalom előtt egy másik munkatárs is otthagyta a pénzügyi irodát, tehát személyi állomány tekintetében is voltak problémák a pénzügyi irodában.

Amikor elkezdtük a tervezést, még több állami normatíva kapcsán hiányzott az információ, hogy pontosan mennyit fogunk kapni. A pénteki tévériportom alkalmával azt mondtam, hogy ha egy nappal korábban adom az összefoglalót, akkor azt mondom, hogy az állami támogatás 10 millió forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban volt.  A költségvetés elfogadásának délutánján azonban megérkezett az utolsó összeg és így valamivel több támogatást kapunk, mint egy évvel korábban. Mindezekre tekintettel, -miután erre kérés is volt - a képviselőtestület tagjait bevontam a költségvetés készítésébe. Pontosan megkapták, hogy mikor tárgyaljuk a különböző intézményekkel, cégekkel a költségvetést. Mindenki részt vehetett benne. Megkapták a folyamatosan készülő táblázatokat. Volt, aki élt vele, és volt, aki nem. Nagyon aktívak nem voltak… Szóval azt mondani, hogy nem voltak adatok birtokában, az enyhén szólva túlzás. Február elsejére összeállt a költségvetés, ami egy konzervatív költségvetésnek mondható. Azt hangsúlyoztam, hogy addig nyújtózkodjuk, ameddig a takarónk ér. Bevételi oldalról csak azt terveztük be, amiben biztosak voltunk, és a bevételek nagyságának ismeretében terveztük a kiadásokat.

A kiadások között szerepelt a 8%-os béremelés mindenki számára, tehát cégek, intézmények dolgozói számára is. Fejlesztésre is jutott, illetve tartalékba helyeztünk olyan összegeket, amelyek a futó beruházások befejezéséhez kellenek. Ezek elhúzódó beruházások, és az utóbbi években hihetetlen mértékben megdrágultak az építőipari árak, tehát számolni kell azzal, hogy az az összeg, ami rendelkezésre állt, az ezeknek a beruházásoknak a befejezésére nem lesz elegendő.

Egy külsős könyvvizsgáló vizsgálja mindig a város pénzügyi helyzetét. Vele végig együttdolgoztunk, utolsó nap reggel nyújtotta be a költségvetéssel kapcsolatosan a véleményét, aminek az egyszerűsített konklúziója az volt, hogy az a jogszabályoknak megfelelő, megalapozott, biztosítja a város működését, és semmiféle kockázatot nem tartalmaz.

Az utolsó pillanatban érkezett az a fideszes javaslat, hogy 160 millióval megemelték a bevételi oldalt: az iparűzési adó ennyivel több lesz. Állításuk szerint mi alulmértük az egészet. Való igaz, a tavalyihoz képest kevesebbet kalkuláltunk be, mert tavaly még folyt a négyes útnak az építése, ami extra plusz 30-35 millió forintos adóbevételt jelentett, de ez már az idei évben nem fog jelentkezni. (Befejeződött az építkezés.) A Fidesz frakció azt mondta, hogy van egy vállalat, amely egy 32 milliárdos beruházást hajt végre és abból ez a 160 millió meg fog termelődni. Erről tájékozódtam és azok, akik rálátnak erre a területre és értenek hozzá, azt mondták, hogy ebből a beruházásból - jövő év végéig, ameddig be kell fejezni a munkálatokat - 30-35 milliónál több nem jöhet be. Továbbá, egy hosszú listát raktak le, hogy milyen beruházásokat kell ebből a plusz pénzből megvalósítani, ami azért nagyon furcsa, mert Ferenczi frakcióvezető úrral megállapodtunk, hogy miután elfogadtuk a költségvetést, utána leülünk mindannyian a következő testületi ülésen, és meghatározzuk, hogy mik a prioritások. Ahogy rendelkezésre álló források vannak, úgy sorban ezeket a beruházásokat végezzük el. Ezt ez a frakció teljesen önkényesen felülírta, a másik oldalt meg sem kérdezve. Ezt nagyon sajnálom, de nagyon nem lepődök meg rajta.

Veszély nem fenyegeti a költségvetést, mert magában a rendeletben és az államháztartási törvényben is az van benne, hogy új beruházást csak akkor lehet kezdeni, ha a forrás rendelkezésre áll. Tehát nem félek attól, hogy belerohanunk olyan törvénytelen dologba, amit nem lenne szabad.

A Jászberényi úti felüljáró elkészül idén?

Cs.A.: Bízom benne, hogy ennek a megvalósítása elindul az idén, és talán be is fejeződik, de ez még a jövő kérdése. Plusz források kellenek hozzá. Ígéretek vannak, hogy központi plusz forrást, támogatást fogunk kapni erre. Ebben komoly szerepe van Földi képviselő úrnak, amit ezúton is köszönök Neki!

A Cegléden jelenlévő egyházakkal - úgy tűnik - igyekszik a korábbinál is szorosabbra fűzni a kapcsolatot. Tavaly év végén volt egy ökumenikus villásreggeli, illetve a költségvetésben is volt számukra egy elkülönített költségvetési sor. Mi ennek az oka és mi a célja?

Cs.A.: A történelmi egyházak óvodákat, iskolákat bölcsődéket működtetnek a városban. Ezeknek az egyházaknak nem feltétlenül csak a hitélethez kapcsolódóan lehetnek igényeik: az evangélikusok például fűtést szeretnének a templomba. Épülni fog az Eötvös téren a katolikus óvoda, ott is minden fillérnek helye van. Én úgy gondoltam, hogy állítsunk be erre a célra is egy szerény összeget. Egy 11 milliárdos költségvetés mellett 15 millió forint nem egy nagy összeg. Döntsék el ők, hogy mire használják. Ne kelljen rendszeresen jönni és kuncsorogni, pénzt kérni. Ez egyik félnek sem jó.

Mennyire érzi úgy, hogy egy irányba húz a képviselőtestület?

Cs.A.: A gyeplő az én kezemben van, és egy irányba tartom a fogatot. Van, amikor tudunk normál sebességben haladni, van, amikor húzzák vissza szekeret. Bízom benne, hogy egyre inkább csökken az az amplitúdó, ami az ellenállásban jelentkezik időnként. Rá fog jönni a frakció arra, hogy hosszútávon nem jó így közéleti szerepet játszani, mert ezt a lakosság észleli.
Én harcedzett vagyok. Harminc évet lehúztam a politikában, sok mindent megéltem, úgyhogy én azt mondom, hogy ez a politika része. De bízom benne, hogy előbb-utóbb mindenki rájön, hogy nekik is az a jó, ha együtt dolgozunk, együtt szolgáljuk Ceglédet, mert azt fogják értékelni majd a választópolgárok.

Egy korábbi lakossági félórában felvetődött a légszennyezettség mérésére irányuló igény. Mit gondol erről? Van légszennyezettség Cegléden? Tervezik mérőeszköz beüzemelését?

Cs.A.: Téli időszakban, ha családi házas övezetbe megyünk, egy-egy kéményből iszonyatos füstök szállnak föl. Nincs eszköz arra, hogy ellenőrizzük, illetve szankcionáljuk ezt a cselekményt. Ezeknek a hátterében egyéni családi problémák állnak: a szegénység, nincsen pénz megfelelő tüzelőre, ami akad, - műanyag, gumi - mindent elégetnek.
A környezettudatos élet, az sem sajátja sajnos a magyar lelkületnek. Ilyen esetekben, - nagyobb városokban meg is teszik - a gépkocsi forgalmat lehet korlátozni. Nem tudom, hogy mit hoz a jövő e tekintetben. Alapvetően az lenne a jó, ha az autókat kevesebbszer vennénk elő, csak indokolt esetben. Hónapok óta gondolkozunk a közösségi közlekedés bevezetésén, terv is készült erre. Több száz millió forintot igényelne, ami még önmagában nem lenne hiba, csak nem tudjuk, hogy a későbbiekben a működtetése mennyibe kerülne. A közösségi közlekedés a világ minden táján támogatott. Ha Cegléden lenne ilyen, a nyugdíjasok számára ugyanúgy ingyen kellene biztosítani. Megvalósítható-e? El bír-e egy ekkora költségvetés több száz millió forintos közösségi közlekedés támogatást? Én most ennek a realitását nem látom… Türelmet kérek, empátiát egymás irányába. A szemléleten kellene változtatni, meggondolni, hogy mikor használjuk a kocsit, mert annak a kipufogófüstjét más is szívja, más gyereke is, nem csak a tulajdonosé. Tehát meggondolandó a gépkocsi használata. Akkor lehet, hogy nem is kellenének ilyen mérőállomások.

Szöveg és fotó: Obrácz-Nagy Ágnes