A mintegy évezrede lakott vidék korábban hol Nagykőrös, hol Cegléd határához tartozott és máig az ország egyik legnagyobb tanyás települése. Elnevezését a pusztát birtokló Nyársapáthy famíliáról kapta, akik viszont minden bizonnyal a határban lévő apátságtól és a környéken szépen díszlő nyárfáktól kapták a nevüket. A helység több ízben kihalt, az Árpád korban épült ősi templomának alapjait kiásták a régészek. Annak egyik édesvízi mészkő tömbjét elvitték megáldatni II. János Pál pápával a Vatikánba. A kő most bent áll a közösség összefogásával épített, és 2004-ben boldog Apor Vilmos tiszteletére felszentelt római katolikus templomban. A bévül hófehér, kör alakú, kerek ablakos Isten házát Török Ferenc Ybl- és Kossuth-Díjas építész tervezte. A ritkaságszámba menően 15 darabból álló stáció képeit a helyi alpolgármester művész-tanár Tóth Tibor festette. A bejárat fölötti bűbájos Hit, Remény és Szeretet háromalakos domborműve Kis Miklós adománya.

A közösségi házként működő hajdani Szarka kúriában érdemes megnézni a csöpp helytörténeti kiállítást, amelynek egyik szobájában a tekintetes úrék bútoraiból, tárgyaiból láthatunk néhányat. Különlegesség a kifakult barna fotográfia, amin Szarka Mihály tanító úr is látható nagy költőnkkel, Arany Jánossal és más tanártársaival közösen Nagykőrösön. A másik két teremeben a község népe által összeadott s főként a földműveléshez, szőlészethez kötődő eszközök, és a régi falusi élet tárgyai láthatók. Az intézmény hivatalos neve: Szarka Mihály Művelődési és Szabadidőközpont, Könyvtár és Közérdekű Muzeális Kiállítóhely. A Szent Korona óriási másolatával díszes udvaron, a Lecsófesztiválon és a Szüreti Mulatságon begyújtanak a kemencékbe és a reggeltől estélig rengeteg szereplő lép fel a szabadtéri színpadon. A helyi és környékbeli rendezvények rendszeres fellépője a többszörös Aranypáva minősítésű Nyársapáti Asszonykórus, akik a jövő évi hazai és külföldi vendégszerepléseikre már pályázati pénzből csináltatott új kékfestő ruhájukban mennek. A fesztiválra belépők barátságból kapnak - a termelők ajándékaként - egy stampedli pálinkát és egy pohár bort. Nem árulnak ételjegyet, mert szíves szóval kínálgatják ingyért egymást és a vendégeket a versenyzők a fölséges lecsóból. Innen utunk a Nyilas dűlőben lévő eredi iskolához vezetett, amit régi - régi tanyasi iskolából alakítottak át vendégházzá, mellé két jurtát is építettek, mongol "szabvány" szerint. Az udvarra kemencét is építettek. Az erdő közepén egy apró tavacska mellet lévő épületet többnyire a vadászok használják, de kiadják a csendet, békét, nyugalmat vágyó turistáknak is.

A gyerkőcök meg nyáron az ősmagyarokéhoz hasonló sátrakban élvezhetik a madárfüttyöt, járhatják a rétet, erdőt, ismerkedve fűvel, fával, virággal, őzekkel és nyuszikkal. Lesz majd szárnyasjószág is az udvarban, hogy ne csak a tányéron lássanak ilyet a városi srácok. Segélykérő kiírásukra az internet népe összeadta a díszként szolgáló trófeákat. A polgármester pedig személyesen ment el a berendezésül szolgáló, s közösségi portálokon ingyen elvihetőnek hirdetett jó állapotú bútorokért, még Pécsre is. Jövőre, ha nyernek pályázati pénzt, akkor a tisztás szélétől kiindulva tanösvényt építenek. Az Ugyeri út mellett látható a Nyársapát MotoCross Egyesület pályája, ahol a MAMS kiírása alapján évente kétszer országos versenyt is tartanak. Telefonon előre be kell jelentkezni a pályahasználatra! Cegléd-Csemő-Nyársapát hármashatárában a Gokart szerelmesi már az ország különböző sarkaiból is gyakran megjelennek versenyeken, vagy csak úgy körözni egy kicsit, az Angliából hozatott gyermek és felnőtt járművekkel. Hazánk leghosszabb, 830 méteres, többféle módon szeparálható amatőr pályát a gazda tervei szerint tovább fogják fejleszteni és szálláshelyet is kialakítanak. Az épület már meg van. Bognár Istvánék is egy Klebelsberg miniszter idejéből való százéves tanyasi iskolát újítottak fel otthonuknak, amit pompás kert övez. A dűlőutakon járva többfelé láthatjuk a homokfogó akác és papírnyár erdősávokat. A szorgos, ügyes gazdák a tengernyi 1 koronás homokon is bebizonyították, hogy még ebből is lehet értéket teremteni. Hatalmas fóliasátrakban termesztik a paprikát és a szamócát, amiből zamatos pálinkát is főznek. A szőlőskertek száma azonban vészesen lecsökkent. Ám a Füle Családi Borászat az ősi tanyájuk mellé borházat és borkóstoló helyet alakított ki, ahol busznyi csoportot is tudnak fogadni egy kis kvaterkázásra, a többszörösen díjnyertes itókjukból.

Megnéztük a Trianoni emlékművet, Benedek Elek mesemondó kútját és a szomszédos faluban, Csemőben lakó népművész fafaragó mester, faipari mérnök egy-egy fatörzsből készült szobrát. Orisek Ferenc egyik alkotása Árpád apánkat formázza, a másik II. Rákóczi Ferencnek állít emléket, mert hajdan a környék az ő családi birtokuk része volt. Karácsony táján különleges látnivaló a 441-es út mellett a Karácsonyi Csillagokért Alapítvány parkjának díszkivilágítása. Amely 400 000 darab izzóval árasztja az ünnepi fényeket adventtől egészen vízkeresztig. A szennyvízhálózattal is ellátott faluban található szépen karban tartott általános iskola, óvoda és hamarosan átadják az Egészségügyi Központot. Az örvendetesen gyarapodó népesség miatt jövőre elkészül a bölcsőde is. A mini ipartelepen már áll egy internettel is ellátott inkubátor ház, s nemrégiben beköltözött az első vállalkozó. Az étkekről még nem esett szó. A helybéli hentes igazi házias, falusi ízeket varázsol a finomságokat kedvelők kamrájába kolbásztól, szalámitól, a disznósajton, az abált szalonnán, sonkán és májason át a finom töpörtyűig. A szorgos háziasszonyok kezét dicsérik a finom lekvárok, a tehenészet pedig változatosnál változatosabb ízesítésű sajtokat kínál. S akkor még nem beszéltünk a kemencében sütött kenyerekről, kalácsokról (a sajttal hajtogatott kelt tészta különösen finom), sültekről, no meg a házi salátákról.

A sok évszázados hagyományokkal nem rendelkező fiatal, folyamatosan gyarapodó létszámú település most teremti meg a közösségi hagyományit rendezvényekkel, étkekkel, italokkal és szíves vendéglátással. Dr. Elek Lenke a MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómiai szakosztályának elnöke így fogalmazott: "Minél kisebb egy település, annál nagyobb az összefogás, ha a jó vezetésnek aktív segítői vannak, és Nyársapát ilyen község. Ausztriában bármely falu a nyársapátihoz hasonló borból, lekvárból, sajtból, kemencés ételekből, kenyérből és kalácsból aranyat csinálna, azt az idegenforgalomban hasznosítva. A falunak minden esélye adott erre; amihez készséggel segítséget nyújtunk jó hírét keltve településük vendégszerető népének."

Kőhalmi Dezső

További fotókat ITT talál.